Padlófűtés
A PADLÓFŰTÉS ÉS A KÉSZPARKETTA EGYÜTTES ALKALMAZÁSA
I. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata
Bevezetés
Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egyidőben jelentkeztek a fűtött felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.
2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának követelményrendszere
Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának követelményrendszerét három részre célszerű osztani:
- tervezési,
- kivitelezési,
- üzemeltetési
előírásokra.
2. 1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai
A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű lágylombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípus a készparketta. A vékony csaphornyos parketta vagy a mozaik parketta alkalmazását nem lehet kizárni, de ezek lerakása nagyobb körültekintést igényel.
A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc - mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény - nem kerülhet.
A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük.
A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.
Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.
A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 50 °C -t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe.
A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C -t, mint hőfiziológiai korlátot.
Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.
2.2. Kivitelezési előírások
A lerakott parketta nedvességtartalma nem haladhatja meg a 7-8%-ot , mert különben rések keletkezésével kell számolni.
A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történő parkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot.
A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50 °C -on illetve a tervező által megengedett max. értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10 °C -al emelhető.
A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hőhídat. Leragasztás esetén oldószeres poli-uretán ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani. Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.
A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.
2.3. Üzemeltetési előírások
A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 50 % alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.
A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.
Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.
A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok
A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni.
A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezhetik.
A fűtött padlófelület burkolható szalagparkettával. A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát. A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások maradéktalan betartása esetén.
Padlófűtés előkészítése
Megrendelő:
Kivitelezés helyszíne:
Betonréteg vastagsága: mm
Betonozási munkák befejezése: év hó nap
A betonkötés befejeződése után a felfűtés kezdete: év hó nap
Felfűtési folyamat leírása:
1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet
( illetve a tervező által megengedett max. érték)
5.-től 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai szünet nélkül
16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1 - 4. és a 16 - 18. napok között előírtak szerint történt meg.
Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.
Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40 °C -os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig, ismételt nedvességméréssel.
Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C -os előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2 napig. Ezt követően ismételt nedvességmérést kell végezni.
A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.
A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag.
Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.
A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős károsodását vonja maga után.
A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 50 % alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.